Magyarul  A török tájkép  
Magyarul
A török tájkép

A török tájkép

Törökország egy olyan gyönyörü, régi kelimszönyeghez hasonlítható, amelynek élénk színeit az évszázadok tökéletes harmóniába olvasztották össze. Enek a remekmünek elkarsztosodott vidékei és csupasz hegyei láttán gondoljanak arra, hogy ezen a tájon annyi nép és hadsereg vonult át, mint sehol másutt a világon. Akárcsak az Egyesült Államokban, itt is mindenfélle földrajzi övezet megtalálható. Keletröl nyugat felé haladva zord, hófedte hegyekkel találkozunk, ahol hosszú a tél; fennsíkokkal, ahol a tavasz a vadvirágok túláradó böségével, a zúgó hegyipatakok lenyügözö gazdagságával lép a hüvös magashegyi nyárba; azután dombvonulatok és sztyeppék következnek, búzatáblák húzódnak ameddig csak a szem ellát, s a felkelö nap arany, ibolya és bársonyszürke fénybe burkolja a meredek sziklákat. Elbüvölö "tündérkérményes" tájak váltakoznak barlangokkal teli hegyoldalakkal, dúsan zöldellö hegyvonulatok között meleg, termékeny völgyek bújnak meg, amelyek az Égei-tenger horgolt csipkéhez hasonlítható partjáig nyúlnak. A sarkvidék és az esöerdö kivételével minden évszak, minden topográfiai és természeti alakzat fellelhetö ebben az országban. Nézzünk meg egy másik, ezúttal észak -déli keresztmetszetet. Észak-anatóliai hegyektöl körüvett dió-, kukorica- és teaültetvények díszlenek a párás langyosmeleg fekete tengeri partokon (Ön is bizonyára naponta többször fog teát inni, hiszen a teaivásnak Törökorstágban szertartása van). Legelökkel tarkított meredek hágókon hegyi utak kanyarognak, lélegzetelállító kilátást nyújva a Fekete tenger gazdag vízi- és víz alatti világára, majd a déli lejtökön elterülö gyümölcsültetvényeken át a hatalmas Konya-síkságba torkollanak. A Toros hegységet sürü fenyöerdök, kusza tüskés bokrosok, a Földközi-tengernél babér és origano csejék borítják. Kelet felé, Szíria északi határához közel banán - és gyapotültetvények terülnek el. Ez Törökország legelhagyatottabb vidéke. Itt megfigyelhetik a föld gazdag formavilágát, melyet az egymást követö civilizációk és a természet alakított ki. Egyszóval: alig pár óra utazás és máris más és más a környezet, a hömérséklet, a tengerszint feletti magasság, a növényzet és az állatvilág. A tájhárom kontinens, Európa, Ázsia és Afrika jegyeit viseli magán. A török természet fajgazdagsága minden más országét túlszárnyalja az északi félteke 40. szélességi fokán. Ez kétségtelenül arra vezethetö vissza, hogy itt különösen sokféle állatfaj keveredett, mielött a földtörténet során a kontinensek elváltak egymástól. A vándormadarak évi kétszeri volulása az évszakok váltakozására emlékeztet. Magávalragadó látványt nyújtanak az isztambuli Camlica-dombon megpihenö feczke- és gólyarajok. Az Égei-tenger és Földközitenger folyóvölgyeiben flamingók fészkelnek. Ha alkalmuk adódik május elején egy meleg éjszakát Dalyanban (vagy a többi tizenhét fekete-tengeri strand egyikén) eltölteni, gondoljanak arra, hogy a dünéken az egyik legkedveltebb és legfélénkebb élölény, a tengeri teknös honos, és éppen ezidötájt rakja le tojásait. Ezért a strandnak éjjel sötétségben kell maradnia, Önök pedig nagyon ügyeljenek a tojásokból hamarosan kikelö állatokra, vigyázzanak, nehogy feltúrják a homokot. Gazdag növény- és állatvilágának köszönhetöen Törökorszag a gabona (búza és árpa) és a dísznövények (elsösorban a tulipán) termesztésének genetikai központja. Szinte valamennyi nemesített tulipánt Törökországban termesztették elöször, és innen került 1600 táján Bécsbe. A tulipán a róla elnevezett történelmi korban, a törökországi "tulipán-kor" -ban Hollandia és Anglia legkedveltebb virágává vált, ahol 1634 -ben még "tulipánmáníat" is kiváltott. Ugyancsak Törökörszágból származik több olyan kedvelt magvas és csonthéjas gyümölcs is, mint például a cseresznye, sárgabarack, mandula és a füge. Öseink állítólag a földgolyó különbözö vidékeiröl származnak, de föleg Afrikából. Bárhogyan is volt, a klasszikus Ádám-Éva kép a híres fügefalevéllel nem véletlenül támasztja alá azt feltételezeést, hogy Törökországban lehetett egykor a Paradocsom.











Fejlödés tengerpartjainkon

A török tengerpartokon rengeteg érdekes tapasztalatot lehet szerezni. Különbözö méretü és formájú új épületekkel fognak találkozni, mintaszerüekkel és kevésbé sikerültekkel egyaránt. Abeépítés sürüsége azonban elmarad a Földközi-tenger nyugati partvidékétöl. A túlnépesedés és környezetszennyezés mértékét pedig egyáltalán nem lehet összevetni a Földközi-tenger más vidékeivel. A hosszú keskeny tengerparton, ott ahol a legfinomabb a homok, idegenforgalmi létesítmenyek és bérbevehetö nyaralók várják az üdülöket. A Naposparton is kis üdülöfalvak találhatók mindenfelé szétszórtan, olyanok mint például Antalyaban Kemer. A tengerparti városkák és falvak legtöbb lakója az idegenforgalmi szezonban félreteszi a saját munkáját, es kis szállodákban és penziókban a turizmus szolgálatába áll. A tengerpart mentén mindenfelé tiszta kis öblök és nemzet közi  színvonalú vitorláskikötök várják Önöket. Ezek minden turista igényét kielégítik: egy kis birodalom sejkjétöl az európai szofisztikusig, a managertöl a fiatal kiscsaládosokig, a belsö békét keresö yuppietöl a meggyözödéses természetbarátig. Mégis azt tanácsoljuk, hogy üdülésük megtervezése elött vegyék fel a kapcsolatot utazási irodájukkal vagy török ismeröseikkel és barátaikkal, akik készséggel fognak tanácsot adni Önöknek. És még valami : a török tengerpart még mindig természetes és ´csiszolatlan´, -ne számítsanak ´Tiffany´ kirakatra.

Alle Informationen sind ohne Gewähr!!

Site Hosted by Trade Information Center Ltd.(UK)