Magyarul  A török nagyyáros  
Magyarul
A török nagyyáros

A török nagyyáros








A legtöbb rurista légi úton érkezik Rörökorszába, és gépe Iaztanbul, Ankara vagy Izmir repülöterén száll le. Mindhárom város más-más történelmi múltra tekint vissza. Nem véletlenül lettek nagyvárosokká, ugyanis már a Török Köztársság elsö világháború utáni kikiáltásától kezdve megindult a fejlödésük, és a szociális és gasdasági élet jelentös központjaivá nötték ki magukat. Fontos ipari čs kereskedelmi metropoljellegükön tül rangos egyetemeik,  szinházaik, zeneiskoláik, hangversenytermeik és iskoláik örzik a régi müvelödési hagyományokat. Múvésze színészek, újságífók, költök és írok nepesítik be kedvelt kocsmáikat. Az ifjúság egy része kávéházakban és olvasótermekben vitatja meg az ország jövöjéröl alkotott ergondalásait. Az értelmiség felhagyott a hatvanas éves forradalmi eszméivel és vodka és bor mellett hosszasan vitatkozik arról, hogy "Mi lenne, ha...?" A fiatalság elegáns üzletekben és diszkókban köstolgatja a mderm voläg gyümölcseit. A török értelmiség, legyen az férfi vagy nö, ugyanolyan mint bárhol márhol másutt a világon. Közvetlen, toleránz, sokat utazik, legalább egy idegen nyelvet beszél, mindig hajlandó nézeteit negvitatni, és szívesen lesz az Önök készséges és vidám segítörársa az utazás során.Ternészetesen tisztában kell lenniük azzal, hogy a lelkük mélyén ök azért mindig honfitársaikkal azonosulnak, ha csadi összetartozásról, az országgal és a társa- dalommal szembeni lojalitásról, vendégszeretetröl, becsületröl vagy hagyománytiszteletröl esik szó. A múzeumok, a híres történelmi és természeti nevezetességek megtekintésén túl Önök is kipróbálhatják az éjszakai élet varázsát, és arra is számtalan lehetöségük nyílik majk, hogy ezüst- és réztárgyakat vagy aranyékszert és szönyeget vásárolyanak. Isztambulról, amely minden más nagyváros lölött messze kiemelkedik, termeszetesen  külön fejezetben kelene beszámolni. A nagyvárosokban különösen sok lehetöséng adódik arra, hogy megkóstolják a török konyha ínyencséegeit és különlegességeit. Régi hagyonányokkal rendelkezö kíváló éttermek várják Önöket. Remélen azt is tapasztalni fogják, hogy egy családi körben vagy barátokkal elfogyasztott török ebéd bizony négy-öt óra hooszat is eltarthat. Elöször egy sor hideg elöétel közülvúl válogathat az ember, és csak azután jön a meleg föétel, A tösztor már emelkedett hanulatban kezdik el, és általában a régi jö edökre emlékeztetö misztikus strófák és mesemondák idézésével fejezödik be (miközben a török nemzeti ital, a ´raki`  is megteszi a magáét). Feltétlenül térjenek be egy jö étterembe! -------Nem fogják megbánni! Meglátják, hogy a török konyha könnyü, választékos, exkluzív és felveszi a versenyt a francia vagy kínai konyhával. A török nagyváros óvárosból, újvárosból, lakótelepekböl és a szervesen hozzátartozó és folyamatosan növekvö elövárosokból áll, A legtöbb turista elöször az óváosfal maradványait, sétál a szük utcácskákban, melyek mindegyikében másmás iparosok vagy céhek üzik mesterségüket:

rézmüvesek, kalapkésitök,  cipészek, fözer- és szerszámkerekedök, kosárfonók és kefekötök... Az ozsmán birodalom idején a nagyvárosokat Belgrádtól Damaszkuszig városnegyedekre osztották fel, ahol különbözö embercsoportok éltek és dolgoztak. A züzoltóság, renkörség, közigazgatás szolgáltatásai csak lazán füzték egymáshoz ezeket a vürosnegyedeket. Hajdanában a polgárok az óváros központjában a közigazgatási- és kutúrális épületek valamint mecsetek közvetlen közelében találkoztak, intézték ügyes-bajos dolgaikat, vagy egyszerüen csak jól érezték magukat a kávéházban örvendtek az országban levö biztonságnak és szabadságnak, politizáltak meg mindenféle egyéb dologról diskuráltak. A régi városközpontban még ma is egymást érik a templomok, zsinagógák, mecsetek és missziós iskolák. Az egész világon bárhol fellelhetö modern toronyházakat, luxusüzleteket, pizzeriáket stb. a legtöbb tusista elkerüli. A lakótelepek elterjedése azonban a törökök életétt is alaposan megváltoztatta. A korábbi családi hazak közötti szomszédi viszonyt a lakások közötti szomszédság váltotta fel, a kertes házaknak át kellet adniuk a helyet a nagy panelházaknak, melyekbe gyakran tizenkét vagy több család is költözött. A közös karbantartási-., fätési- és egyéb költségek elosztásából adódó problémák gyakran komoly nézeteltérésekhez vezetnek a szomszédok között. Igy három évtizek alatt egy törvényekkel, szabályokkal és közigazgatási rendelkezésekkel megtüzdelt rendkívül komplikált lakómodell jött létre. A lökóközösségekben folyó elet számtalan kabaré és tv-sorozat témája lett. A régi török közmondás ma jobban érvényes mint valaha: "Mielött házat vennél nyerd meg a szomszédodat!" Néhol takaros, pázsitos kerttel díszített pompás toronyházak szegélyezik a lázas tevekenyégben nyüzsgö, kaotikus utcaképet. De ne essenek abba a tévedésbe, hogy ez akáosz a magánlakásokban is honos. A török lakások mindig kifogátalanul ápoltak és tiszták (még a tinédzserszobák is!). A lakóházak földszintjén lévö sok his bolton kívül majdnem minden városnegyedben van hetipiac. Ha sétáik során egy ilyenre bukkannak, szánjanak rá egy kis idöt! Járják végig a ´bazart` és engedjek, hogy magával sodorja Önöket a gazdag kinálat aradata. Egy török hetipiacon tett látogatás után minden más píac csak aprócka boutique-nak fog Önöknek tünni. Mindenképpen kóstolják meg az itt kínált gyümökcsöket! Csak a civilizáció áldásai elött lehetett a gyümölcsöknek ilyen zamata! A lakosság 60 %-a´éjszaka épített` - ´faluváros`-nak is nevezett - házakban él a periférián. Az itt élö emberek azért költöztek fel vidékröl a városba, mert életkörülményeik jobbrafordulását remélik töle. A török faluvárosok azonban semmiképpen sem hasonlíthatók Amerika slumjaihoz vagy Del-Afrika barriosaihoz. Ez a településrendszer lakásttreremtö emberek zseniális találmánya ebben a nyugati ipari orságok elitklubjába rörténö belépésért versnyzö országban, ahol szinte a legmagasabb a värosiasodási mutató. Ezeket a faluvárosokat föleg olyan nagycsaládok lakják, amelyeknek minden tagja eljár dolgozni. Bár ezek a települések csak részben vannak a városi közüzemi hálózatba bekapcsolva, majdnem mindenütt van vilany és a házak tetején ott az elmaradhatatlan tv-antenna. Inkább a felemelkedni-akarás látható itt, nem a szegénység és reménytelenség.Ezenkívül,a modern városi települesesekkel ellentétben,ezek az emberek még fák között, zöldellö kertekkel körülvéve élnek. Végül annyit a török  nagyvárosokról, hogy még a sötetség beállta után is jóval biztonságosabbak, mint sok más nagyváros a nyugati féltekén.

Alle Informationen sind ohne Gewähr!!

Site Hosted by Trade Information Center Ltd.(UK)